Szakágvezetõ: Németh Balázs, e-mail: bnemeth@kapszli.hu

• A Történelmi Pontlövész szakág honlapja: www.kapszli.hu és  fóruma
• A Történelmi Pontlövész szakág minõsitési szintjei
• Az Elöltöltõ Lövész Szövetség Nemzetközi Bizottságának versenyszabályzata

Történelmi lövészágak Magyarországon

A történet valahol a ’90-es évek közepén kezdõdött, mikor egy maroknyi elszánt lövész Kisvárdai Pista vezetésével-támogatásával Komárom városában ismerkedni kezdett a feketelelõporos lövészettel. Fiatal, még mindig gyermekkorú szakágunk azonban jelentõs fejlõdésen ment át az elmúlt 10 év során. A kezdeti szabályozatlanságot csak 1998-ban váltotta fel egy indokolatlanul szigorú, már-már ellehetetlenítõ szabályozás a 115/91 kormányrendelet módosításaként. A nehéz jogi helyzet ellenére azonban megállíthatatlanul elindult valami. Káldi Gábor – Az Elöltöltõ-Fegyveres Lövészek Szövetségének fõtitkára, majd elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke – és Cziglényi Alpár vezetésével igazi közösség épült. A feketelõporos lövészélet központja a Komáromi VSE lõtere mellett a budapesti APLE lett, mely helyet biztosított az új versenyágnak, és lehetõséget adott a lövészeknek a tapasztalatcserére, egymás megismerésére. A rendelet azonban indokolatlanul, Európában egyedülállóan szigorú volt: az elöltöltõ fegyverek bár megvásárolhatóak voltak szabadon, de használatukhoz a szerelt lõszeres sportfegyverek engedélyezésén kellett átesni, pedig csappantyút, feketelõport nem tarthatott a barna könyv megszerzése után sem a lövész. A lövészet egy része, és a nagy bajnokságok így kiszorultak az ország határain túlra, ahol is észak-komáromi lövészbarátaink - a Royal SSK lövészklub tagjai - adtak otthont egy idõre nekünk.

A munka azonban nem állt meg. A szövetség tisztségviselõi éveken keresztül bombázták a jogalkotókat, jogalkalmazókat egy európaibb, élhetõbb szabályozás megteremtésével kapcsolatban, aminek eredménye-képpen a 24./2004 fegyvertörvény jelentõsen enyhített az engedélyezés menetén. A friss rendszer szerint jóval egyszerûbb lett e fegyverekkel sportlövészetet folytatni hazánkban. Személyi feltételek:

• A fegyverek továbbra is szabadon megvásárolhatóak
• A lövésznek lövészegyesületi tagnak kell lennie
• A lövészetre használni kívánt fegyvert be kell vizsgáltatni (új fegyver esetén szemléztetni) az MKH-ban
• A lövészetre használt fegyver adatait a lövészegyesület jelenti a hatóságoknak, de maga a fegyver és lövész nem esik át engedélyezési eljáráson, és a fegyver nem kerül az egyesület tulajdonába sem.
• A versenyeken való indulásnak még van egy fontos személyi feltétele, melyet nem a törvények írnak elõ, hanem a józan ész: minden versenyen részt vevõ lövésznek rendelkezni kell a jártasságát igazoló elöltöltõ-fegyveres vizsgával.

Egyesülettel kapcsolatos feltételek:

• Csak sportlövész egyesület végezhet feketelõporos lövészetet
• Az egyesületnek külön engedélyt kell kérnie feketelõporos lövészetre
• Az egyesületnek létre kell hozni a feketelõpor és csappantyúk tárolására biztonságtechnikailag alkalmas és a jogszablyoknak megfelelõ tárolóhelyet, melynek engedélyezésében a tûzoltóság (katasztrófavédelem) is részt vesz.
• Lõport csappantyút csak a lövészegyesület tarthat, ezeket csak a lövészegyesület lõporkezeléssel megbízott illetékese vásárolhatja.

Az új szabályozás elõtti idõszak sem telt el azonban eredménytelenül, hisz egyre több egyesület kezdte el feketelõporos szakosztályok mûködtetését országszerte, beindult a hazai versenyélet, a szövetség pedig csatlakozott a Nemzetközi Elöltöltõ-Fegyveres Szövetséghez (MLAIC) teljes jogú tagként. Lövészeink 2003-ban Halikkoban (Finnország), 2005-ben Pforzheimben és 2006-ban Bordeaux-ban képviselték a hazai elöltöltõs tábort. S bár a magyar elöltöltõs történelem könyve még igen vékonyka kötet, lövészeink Bordeaux-ban már néhány versenyszám esetében a világbajnoki elsõ 10 helyezésen belülre jutottak.

Az 2005-ös év ismét egy fontos változást hozott életünkben: a versenyeztetésben és a szakág fejlesztésében érdekelt két szervezet, a Magyar Sportlövõk Szövetsége és az Elöltöltõ-Fegyveres Lövészek Szövetsége a hazai lövészéletben példaértékû lépésként együttmûködési megállapodást kötöttek, melynek értelmében egységesen szerveznek csak versenyeket, nem megosztják a lövészeket, hanem összekötik õket, hogy érdekeiket a két szervezet együttesen még hatékonyabban tudja képviselni.

A megállapodás ismét lendületet adott a szakágnak. Az MSSZ jóvoltából elkezdhettük a versenyzést a szerelt lõszeres történelmi fegyverekkel is. Kibõvíthettük versenyszámainkat a fegyvertörténelem szerelt lõszeres szakaszának két nagy korszakával. Versenyeket rendezünk, minõsülési lehetõséget biztosítunk immáron:

• klasszikus elöltöltõ fegyverek számára minden nemzetközileg elsimert versenyszámban

• 1830 – 1896 közötti, eredetileg fekete lõporral szerelt egységesített lõszert tüzelõ fegyverek számára (gondoljunk csak itt a western hõskor legendás Peacemaker revolvereire, vagy Winchester és Sharps puskáira, de szeretnénk meghonsítani a korabeli hazai hadifegyverek használatát is, mint például a Werndl, Wanzl, stb...)
• 1886 – 1945 közötti szerelt lõszeres hadifegyverek számára. E kategória alatt minõsülni lehet a klasszikus hadi imétlõpuskákra (Mauser 98K, Carl Gustafs, Mannlicher M95, Schmidt-Rubin, stb...), hadi öntöltõ puskákra (M1 Garand, SzVT-40, Gew 43, stb...), hadi revolverekre és hadi öntöltõ pisztolyokra.

Ez utóbbi versenyágnál fontos kihangsúlyoznunk, hogy nem katonai hagyományõrzés a célunk, hanem a fegyverek sportlövészeti pontos, precíz használata. A sportba nem szivároghat be semmiféle kétes ideológia. Olyan hagyományt szeretnénk feléleszteni, melyet Dr. Prokopp Sándor neve fémjelez, aki az 1912-es stockholmi Olimpián megnyerte a magyar sportlövészélet elsõ aranyát 300m hadipuska összetett versenyszámban.

Gyakran kérdezik tõlem kollégák, hogyan lehet az, hogy az elöltöltõs (és egyéb történelmi) lövészet ilyen gyorsan tud fejlõdni egy olyan országban, ahol a lövészsportok ennyire pénztelen, hányattatott helyzetben vannak? Hogy lehet, hogy ennyi fiatal kezdi el a sportot, miközben más versenyágakban csak pangás tapasztalható?  Úgy érzem nincs ebben semmi titok, és a tévhittel ellentétben nem annak köszönhetõ a siker, hogy az elöltöltõ fegyverek engedély nélkül megvásárolhatóak. A képlet egyszerû: vonzóvá kell tenni a lövészetet a fiatalok számára, utánuk kell nyúlni, használni kell a modern marketing eszközeit és azt a médiát , amit õk ismernek, olvasnak, látnak, hogy hozzájuk tudjunk szólni. Nincs még egy olyan lövészsport, mely ennyire közel tud állni a „civilek” szívéhez. A történelmi lövészet minden ága látványos, romantikát ébreszt, ugyanakkor dinamikus. A történelmi lövészet nagyszerû eszköz arra, hogy behozzuk a lõtérre az érdeklõdõket, és az érdeklõdõbõl hobbilövész, a hobbilövészbõl egyesületi tag, a tagból pedig versenyzõ lesz. Hiszen csak az mozdíthat meg hazánkban valamit a sportlövészet körül, ha egyre többen leszünk, s egyre magasabb színvonalon mûveljük a nem olimpiai számokat is. Az amatõr sportlövészetnek nagy tömegbázissal rendelkezõ, civil önszervezõdésen alapuló népsporttá kell válnia, mert ez teremtheti meg a szükséges alapot az igényes, magasszintû versrenysportnak is.

Németh Balázs

Történelmi pontlövész szakágvezetõ

Szakágvezetõ: Németh Balázs, e-mail: bnemeth@kapszli.hu

• A Történelmi Pontlövész szakág honlapja: www.kapszli.hu és  fóruma
• A Történelmi Pontlövész szakág minõsitési szintjei
• Az Elöltöltõ Lövész Szövetség Nemzetközi Bizottságának versenyszabályzata

Történelmi lövészágak Magyarországon

A történet valahol a ’90-es évek közepén kezdõdött, mikor egy maroknyi elszánt lövész Kisvárdai Pista vezetésével-támogatásával Komárom városában ismerkedni kezdett a feketelelõporos lövészettel. Fiatal, még mindig gyermekkorú szakágunk azonban jelentõs fejlõdésen ment át az elmúlt 10 év során. A kezdeti szabályozatlanságot csak 1998-ban váltotta fel egy indokolatlanul szigorú, már-már ellehetetlenítõ szabályozás a 115/91 kormányrendelet módosításaként. A nehéz jogi helyzet ellenére azonban megállíthatatlanul elindult valami. Káldi Gábor – Az Elöltöltõ-Fegyveres Lövészek Szövetségének fõtitkára, majd elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke – és Cziglényi Alpár vezetésével igazi közösség épült. A feketelõporos lövészélet központja a Komáromi VSE lõtere mellett a budapesti APLE lett, mely helyet biztosított az új versenyágnak, és lehetõséget adott a lövészeknek a tapasztalatcserére, egymás megismerésére. A rendelet azonban indokolatlanul, Európában egyedülállóan szigorú volt: az elöltöltõ fegyverek bár megvásárolhatóak voltak szabadon, de használatukhoz a szerelt lõszeres sportfegyverek engedélyezésén kellett átesni, pedig csappantyút, feketelõport nem tarthatott a barna könyv megszerzése után sem a lövész. A lövészet egy része, és a nagy bajnokságok így kiszorultak az ország határain túlra, ahol is észak-komáromi lövészbarátaink - a Royal SSK lövészklub tagjai - adtak otthont egy idõre nekünk.

A munka azonban nem állt meg. A szövetség tisztségviselõi éveken keresztül bombázták a jogalkotókat, jogalkalmazókat egy európaibb, élhetõbb szabályozás megteremtésével kapcsolatban, aminek eredménye-képpen a 24./2004 fegyvertörvény jelentõsen enyhített az engedélyezés menetén. A friss rendszer szerint jóval egyszerûbb lett e fegyverekkel sportlövészetet folytatni hazánkban. Személyi feltételek:

• A fegyverek továbbra is szabadon megvásárolhatóak
• A lövésznek lövészegyesületi tagnak kell lennie
• A lövészetre használni kívánt fegyvert be kell vizsgáltatni (új fegyver esetén szemléztetni) az MKH-ban
• A lövészetre használt fegyver adatait a lövészegyesület jelenti a hatóságoknak, de maga a fegyver és lövész nem esik át engedélyezési eljáráson, és a fegyver nem kerül az egyesület tulajdonába sem.
• A versenyeken való indulásnak még van egy fontos személyi feltétele, melyet nem a törvények írnak elõ, hanem a józan ész: minden versenyen részt vevõ lövésznek rendelkezni kell a jártasságát igazoló elöltöltõ-fegyveres vizsgával.

Egyesülettel kapcsolatos feltételek:

• Csak sportlövész egyesület végezhet feketelõporos lövészetet
• Az egyesületnek külön engedélyt kell kérnie feketelõporos lövészetre
• Az egyesületnek létre kell hozni a feketelõpor és csappantyúk tárolására biztonságtechnikailag alkalmas és a jogszablyoknak megfelelõ tárolóhelyet, melynek engedélyezésében a tûzoltóság (katasztrófavédelem) is részt vesz.
• Lõport csappantyút csak a lövészegyesület tarthat, ezeket csak a lövészegyesület lõporkezeléssel megbízott illetékese vásárolhatja.

Az új szabályozás elõtti idõszak sem telt el azonban eredménytelenül, hisz egyre több egyesület kezdte el feketelõporos szakosztályok mûködtetését országszerte, beindult a hazai versenyélet, a szövetség pedig csatlakozott a Nemzetközi Elöltöltõ-Fegyveres Szövetséghez (MLAIC) teljes jogú tagként. Lövészeink 2003-ban Halikkoban (Finnország), 2005-ben Pforzheimben és 2006-ban Bordeaux-ban képviselték a hazai elöltöltõs tábort. S bár a magyar elöltöltõs történelem könyve még igen vékonyka kötet, lövészeink Bordeaux-ban már néhány versenyszám esetében a világbajnoki elsõ 10 helyezésen belülre jutottak.

Az 2005-ös év ismét egy fontos változást hozott életünkben: a versenyeztetésben és a szakág fejlesztésében érdekelt két szervezet, a Magyar Sportlövõk Szövetsége és az Elöltöltõ-Fegyveres Lövészek Szövetsége a hazai lövészéletben példaértékû lépésként együttmûködési megállapodást kötöttek, melynek értelmében egységesen szerveznek csak versenyeket, nem megosztják a lövészeket, hanem összekötik õket, hogy érdekeiket a két szervezet együttesen még hatékonyabban tudja képviselni.

A megállapodás ismét lendületet adott a szakágnak. Az MSSZ jóvoltából elkezdhettük a versenyzést a szerelt lõszeres történelmi fegyverekkel is. Kibõvíthettük versenyszámainkat a fegyvertörténelem szerelt lõszeres szakaszának két nagy korszakával. Versenyeket rendezünk, minõsülési lehetõséget biztosítunk immáron:

• klasszikus elöltöltõ fegyverek számára minden nemzetközileg elsimert versenyszámban

• 1830 – 1896 közötti, eredetileg fekete lõporral szerelt egységesített lõszert tüzelõ fegyverek számára (gondoljunk csak itt a western hõskor legendás Peacemaker revolvereire, vagy Winchester és Sharps puskáira, de szeretnénk meghonsítani a korabeli hazai hadifegyverek használatát is, mint például a Werndl, Wanzl, stb...)
• 1886 – 1945 közötti szerelt lõszeres hadifegyverek számára. E kategória alatt minõsülni lehet a klasszikus hadi imétlõpuskákra (Mauser 98K, Carl Gustafs, Mannlicher M95, Schmidt-Rubin, stb...), hadi öntöltõ puskákra (M1 Garand, SzVT-40, Gew 43, stb...), hadi revolverekre és hadi öntöltõ pisztolyokra.

Ez utóbbi versenyágnál fontos kihangsúlyoznunk, hogy nem katonai hagyományõrzés a célunk, hanem a fegyverek sportlövészeti pontos, precíz használata. A sportba nem szivároghat be semmiféle kétes ideológia. Olyan hagyományt szeretnénk feléleszteni, melyet Dr. Prokopp Sándor neve fémjelez, aki az 1912-es stockholmi Olimpián megnyerte a magyar sportlövészélet elsõ aranyát 300m hadipuska összetett versenyszámban.

Gyakran kérdezik tõlem kollégák, hogyan lehet az, hogy az elöltöltõs (és egyéb történelmi) lövészet ilyen gyorsan tud fejlõdni egy olyan országban, ahol a lövészsportok ennyire pénztelen, hányattatott helyzetben vannak? Hogy lehet, hogy ennyi fiatal kezdi el a sportot, miközben más versenyágakban csak pangás tapasztalható?  Úgy érzem nincs ebben semmi titok, és a tévhittel ellentétben nem annak köszönhetõ a siker, hogy az elöltöltõ fegyverek engedély nélkül megvásárolhatóak. A képlet egyszerû: vonzóvá kell tenni a lövészetet a fiatalok számára, utánuk kell nyúlni, használni kell a modern marketing eszközeit és azt a médiát , amit õk ismernek, olvasnak, látnak, hogy hozzájuk tudjunk szólni. Nincs még egy olyan lövészsport, mely ennyire közel tud állni a „civilek” szívéhez. A történelmi lövészet minden ága látványos, romantikát ébreszt, ugyanakkor dinamikus. A történelmi lövészet nagyszerû eszköz arra, hogy behozzuk a lõtérre az érdeklõdõket, és az érdeklõdõbõl hobbilövész, a hobbilövészbõl egyesületi tag, a tagból pedig versenyzõ lesz. Hiszen csak az mozdíthat meg hazánkban valamit a sportlövészet körül, ha egyre többen leszünk, s egyre magasabb színvonalon mûveljük a nem olimpiai számokat is. Az amatõr sportlövészetnek nagy tömegbázissal rendelkezõ, civil önszervezõdésen alapuló népsporttá kell válnia, mert ez teremtheti meg a szükséges alapot az igényes, magasszintû versrenysportnak is.

Németh Balázs

Történelmi pontlövész szakágvezetõ